Rola obiektywnych i subiektywnych czynników świadomości zdrowotnej w ścieżkach edukacyjnych studentów

Autor

DOI:

https://doi.org/10.24917/ycee.2021.12.61-75

Słowa kluczowe:

świadomość zdrowotna, szkolnictwo wyższe, ścieżka studencka

Abstrakt

Zgodnie z wynikami badań szkolnictwa wyższego ścieżki kształcenia studentów mogą być zróżnicowane. Oprócz standardowych studentów, niektórzy studenci należą do jednego z ryzykownych i korekcyjnych typów ścieżek akademickich, a co zwiększa prawdopodobieństwo rezygnacji ze studiów. Nasze badanie dotyczyło obiektywnych i subiektywnych elementów świadomości zdrowotnej i zachowań na różnych ścieżkach akademickich i w różnych krajach. W naszych analizach wykorzystaliśmy bazę danych PERSIST 2019, która obejmowała studentów mających aktywny status studenta w roku akademickim 2018/19 w jednym z najbardziej wysuniętych na wschód regionów szkolnictwa wyższego Europejskiego Obszaru Szkolnictwa Wyższego (N=2199). Nasze wyniki pokazują, że warto zwrócić uwagę na studentów należących do niestandardowych typów ścieżek akademickich, ponieważ to oni są najbardziej nieufni wobec szkolnictwa wyższego i najbardziej z niego niezadowoleni.

Downloads

Download data is not yet available.

Bibliografia

Baier, A. (1986). Trust and antitrust. Ethics, 96(2), 231–260.

Bryk, A. S., Schneider, B. (2002). Trust in schools: A core resource for improvement. New York: Russell Sage.

Bayram, N., Bilgel, N. (2008). The prevalence and sociodemographic correlations of depression, anxiety and stress among a group of university students. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 43(8), 667–672.

Bronfenbrenner, U. (1979). The ecology of human development. Cambridge, MA: Harvard University Press.

Doron, J., Stephan, Y., Le Scanff, C. (2013). Les stratégies de coping: une revue de la littérature dans les domaines du sport et de l’éducation. Révue européenne de psychologie appliquée, 63, 303–313.

Duraku, Z. H., Hoxha, L. (2018). Self-esteem, study skills, self-concept, social support, psychological distress, and coping mechanism effects on test anxiety and academic performance. Health Psychology Open, 5(2), 1–9.

Fényes, H., Mohácsi, M. (2020). Do students take the predictions of human capital theory into account? An analysis of motives behind further studies in higher education. Hungarian Educational Research Journal, 10(2), 74–84, DOI: https://doi.org/10.1556/063.2020.00006.

Goddard, R. D., Salloum, S., Berebitsky, D. (2009). Trust as a Mediator of the Relationships Netween Poverty, Racial Composition, and Academic Achievement: Evidence From Michigan’s Public Elementary Schools. Educational Administration Quarterly, 45(2), 292–311.

Gonzalez, S. P., Moore, E. W. G., Newton, M., Galli, N. A. (2016). Validity and reliability of the Connor-Davidson resilience scale (CD-RISC) in competitive sport. Psychology of Sport and Exercise, 23, 31–39, DOI: https://doi.org/10.1016/j.psychsport.2015.10.005.

Hoy, W., Tschannen, K., Moran, M. (1999). Five facets of trust: An empirical confirmation in urban elementary schools. Journal of School Leadership, 9, 184–208.

Járai, R., Vajda, D., Hargitai, R., Nagy, L., Csókási, K., Kiss, E. Cs. (2015). A Connor–Davidson Reziliencia Kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 129–136.

Jármai, E., Végh, Á. (2017). Motivációról a felsőoktatásban – az oktatói és tanulási motiváció kapcsolata. W: J. Bukor (red.), A Selye János Egyetem 2017-es “Érték, minőség és versenyképesség - a 21. század kihívásai” Nemzetközi Tudományos Konferenciájának tanulmánykötete (s. 63–83). Révkomárom: Selye János Egyetem.

Jedynak, P. (2014). Religiosity and morality among Polish youth at the turn of the century. Youth in Central and Eastern Europe. Sociological Studies, 1(1), 16–23.

Kopp, M. (2012). Epigenetika, epidemiológia és magatartásorvoslás. A társadalmi változások hatása a mentális fejlődésre és az egészségi állapotra. Magyar Tudomány, 173, 8, 923–930.

Kóródi, K., Szabó, É. (2020). A tanulmányi reziliencia értelmezése: kutatási, prevenciós és intervenciós lehetőségek. Magyar Pszichológiai Szemle, 74(4–6), 527–545.

Kovács, K. E. (2018). A motiváció szerepe a felsőoktatási lemorzsolódásban és perzisztenciában. Iskolakultúra, 28(10–11), 55–63.

Kovács, K. E., Szigeti, F. (2017). A serdülők egészségmagatartásában szerepet játszó rizikó- és protektív faktorok áttekintése. W: G. Fábián, K. Szoboszlai, L. Hüse (red.), A társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok rizikómagatartásának háttere (s. 17–46). Nyíregyháza: Periféria Egyesület.

Lazarus, R. S., Folkman, S. (1984). Stress: appraisal, and coping. New York: Springer.

Mabel, Z., Britton, T. A. (2017). Leaving late: Understanding the extent and predictors of college late departure. Social Science Research, 69(1), 34–51.

Pataky, N. (2014). Megküzdés és tehetség. W: M. Fülöp (red.), Stressz, megküzdés, versengés konfliktusok (s. 67–119). Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.

Pekrun, R., Goetz, T., Titz, W., Perry, R. P. (2002). Academic emotions in students’ self-regulated learning and achievement: A program of qualitative and quantitative research. Educational Psychologist, 37(2), 91–105.

Pogukaeva, N. (2015). Trust as wellbeing factor. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 166, 147–151.

Pusztai, G. (2015). Eredményességkoncepciók − Eredményesek-e az eredményesség kutatók?. W: G. Pusztai, K. Kovács (red.), Ki eredményes a felsőoktatásban? (s. 7–9). Nagyvárad-Budapest: Partium-Új Mandátum.

Pusztai, G. (2018). Ha elvész a bizalom. Educatio, 27, 4, 623–639.

Pusztai, G., Szigeti, F. (2020). A hallgatók felsőoktatási tanulmányi előrehaladási útjai. Debrecen: CHERD-H.

Szabó, D. F. (2017). A reziliencia értelmezésének lehetőségei: Kihívások és nehézségek. Magyar Pszichológiai Szemle, 72(2), 247–262.

Thomas, C. L., Cassady, J. C., Heller, M. L. (2017). The influence of emotional intelligence, cognitive test anxiety, and coping strategies on undergraduate academic performance. Learning and Individual Differences, 55, 40–48.

Walsemann, K. M., Fisk, C. E., Dues, A. N. (2020). A Spatial Analysis of County-Level Education Context and Population Health and Wellbeing. Wellbeing, Space and Society, DOI: https://doi.org/10.1016/j.wss.2020.100002.

Opublikowane

2022-01-12

Jak cytować

Szigeti, F., & Kovács, K. E. (2022). Rola obiektywnych i subiektywnych czynników świadomości zdrowotnej w ścieżkach edukacyjnych studentów. Youth in Central and Eastern Europe, 8(12), 61–75. https://doi.org/10.24917/ycee.2021.12.61-75